?!

Márhogy írnom ide valamit.Hisz már az iskolások is meghallgatták a himnuszt ahogy kellett és elolvasták az alkotmány preambulumát. Az árvizek után is megy a takarítás, Dévényújfalun is rendbejöttek a dolgok, szóval minden jel arra mutat, hogy legfőbb ideje volt újra jelentkeznem. De minthogy még mindig átmeneti időszakban van a blog, épp csak röviden jelzem,hogy nem haltam meg, sem az oldal. Nemsokára főnixmadárként támad fel az ország hamvaiból,ha még egyáltalán annyi maradt az előző kormány után, merthogy a jelenlegi mást sem győz harsogni,csak hogy az előző mi szemétdombot hagyott is.A következő meg majd ezekről mondja ugyanezt. A következő meg megint azokról. Ha másban nem,legalább ebben biztosak lehetünk a jövőt nézve. Két hét múlva pedig súlyos és nagy dolgokban (nem)döntünk majd, merthogy nyakunkon a népszavazás. A múltkor az ellenzék és a kormány képviselője majdhogynem ölre ment az ügyben, ami azért is komikus, hogy az országban nemhogy a kutyát, de még csak az utolsó egeret sem érdekli az egész ahogy van.

A világban is megy a banzáj. Az egybesült államokban borul majd egymás vállára minden zsidó és arab, de mutatóba legalább a palesztin és az izraeli mini-szterelnök. A két államfő Vas ing tonban tárgyal a világbékéről, amit oly sok szépségkirálynő áhít.Otthon közben az örömre szállnak a rakéták, csak sajnos nem a levegőben robbannak, szóval ennyit erről a békéről is. A franciák hazaköltöztetik a román bevándorlókat, akik ugyebár főleg romák. Szar-kózi elnök (ha egyszer ragaszkodik hozzá,hogy ne hívják Sárközynek) elrendelte, hogy mindet tegyék teherkocsira és vigyék ki a békazabálók országából, aztán az utolsóra felkapaszkodik ő is. A kocsik meg valahogy eltévedtek, és rómába került a jónép, ahonnét meg megintcsak az olasz kormány szeretné kitolni őket. A Jobbik tagjai nagy közös holokauszt emlékezést tarthattak, amikor eszükbe jutott, hogy hát ez a hitler talán mégiscsak kitalált valamit, és feldobták, hogy legyen ám ott magyarországon is gettó megint. Ők nem egy bizonyos népcsoportot zárnának be, hanem csak a bűnözőket. Főleg a roma bűnözőket. Bingó! Mégiscsak egy bizonyos népcsoportot vágnának be oda, ahová talán ők maguk valók. A neonácizmus szélsőséges gondolatok magyar királyaitól további érdekes ötletek várhatóak. Csak nehogy valaki közel engedje őket egy kemencéhez!

A Zsolna futballcsapata hazánkba hozza a sztárokat. Bizony a nagy és híres Chelsea látogat el hozzánk nemsokára. Kíváncsiak is lennének rájuk a kedves szurkolók, éppcsak nem sokan fogják látni a tavalyi angol bajnokot. Hacsak nem hajlandóak 400 ropogós eurót fizetni a belépőért. A szlovák csapat vezetése gondolt egyet, és ha már lúd,legyen kövér alapon az európai viszonyokhoz képest is többszörös áron dobta piacra a belépőket a nagy estre. Akit érdekel a dolog, csak egy tipp: a Chelsea-Zsolna meccsre, azaz a Londoni találkozóra eljutni és belépőt venni lényegesen olcsóbb, mint elmenni Zsolnára ugyanarra a mérkőzésre. Nem is csoda. Ilyen a jólét nálunk. Csak nehogy ragályos legyen!

 Márhogy én készülök meglátogatni I.Viktor király birodalmát a jól megérdemelt nyaralásom alkalmából. Tehát bár mostanában elég ritkán jutok ide és írok, most egy hétig végképp nélkülöznötök kell majd. De ne bánkódjatok, valahogy csak kibírjátok nélkülem. Mire visszajövök, a pénzügyminisztérium talán végre beveszi a legfelső bíróság székhelyét, amit már hetek óta ostromol, minthogy a legfelső bíró, aki bizony Harabín bácsi, nem engedi be a pénzügyminiszter embereit, hogy azok belekukkantsanak a bíróság pénzügyeibe. Semmi kétség, hogy kicsit kellemetlenül érintené a mestert a vizsgálat, ezért is harcol bőszen az ostromlók ellen, löködi el az ostromlétrákat és önti a forró szurkot a nyakukba. A pletykák szerint a pénzügyminiszter már tervezi a kassai faló megépítését.

Miután visszajöttem, kisebb változásokat tervezek a blogon, amivel remélem fejleszteni tudom a kis közösségünket. Addigis mindenki vigyázzon magára és a pénzére, mert utóbbit valakik nagyon szeretnék elkölteni.

 Nem,nem írtam el. Szó szerint ez járhatott Richard Marley Sulík eszében, amikor asztalhoz ült Németország, Svájc és Ausztria nagykövetével tegnap, hogy egy finom ebéd mellett elbeszélgessenek. Míg a nagykövet urak teljesen magától értetődően öltönyben jöttek és épp csak a nyakkendőt hagyták ki, ami nem hivatalos találkozó lévén megbocsátható, addig a szlovák parlament elnöke jó hogy nem alsógatyában érkezett a pozsonyi várba. Merthogy a rövidujjú ingnél és a lenge nadrágjánál talán csak ez lenne meredekebb. Ez még csak enyhe szemöldökfeszegetsére késztette az etikett szakértőit, de amikor a találkozó közben felvette a mobilját, a pénztárcáját pedig kitette az asztalra, nem egyikük kapott szívrohamot, nem is egyet. Sőt, asztaltársai szemöldökei is kicsúcsosodtak a látottaktól. Egy etikett szakértő a SME-nek azt nyilatkozta, hogy nem csodálkozhattunk volna, ha a diplomata urak szimplán felállnak és kisétálnak, de mégis lenyelték a dolgot. Riškodržbalónikačakaj pedig szimplán konstatálta, hogy szerinte ez így nagyonis rendben van. Sőt a következő parlamenti ülésre munkaruhában (magyarul MONTERKA) és micisapkában készül elmenni, a koalíciós tárgyalásokra meg felveszi kedvenc "Legalise it" pólóját. Hölgyeim és uraim, Richard Sulík a politika divatdiktátora megkezdte a tanítást!

Nem drágul Edward! Ezernyi fital olvasó lélegezhetett fel ma, mivel a miniszterelnökasszony elvetette azt a javaslatot,mely szerint emeljék a könyvek adóját. Így mindenki kedvenc vámpírja az eddigi áron ostromolja tovább a lányok szívét.

Nein, ich nur gastarbeiter, mondhatná újdonsült hadügyminiszterünk,aki megmukkani is csak mutatóba tud angolul, ezért is kapta azt a feltételt a posztja betöltésére, hogy rövid időn belül meg kell tanulnia angolul. A miniszter úr, aki eddig a Tesconál töltött szolgálatot, és mindössze az édesapja volt bármi kapcsolatban is a katonasággal tehát kénytelen lesz beülni az iskolapadba és rövid időn egy megeresztett Hávdujudúval köszönteni főnökasszonyát, ha kedves neki a bársonyszék.

Fent említett főnökasszony a héten kanosszát járt brüsszelben, de vagy az van, hogy ő sem tud jól angolul, vagy csak szimplán süket fülekre talált, mert nem sikerült kikönyörögnie, hogy nehogy már be kelljen dobnunk a lóvét a közösbe, merthogy a Zunijó kijelentette, hogy ha már Fico mester megígérte, szépen tessék megenni az ő mocskát. Tegnap pedig a parlament megszavazta, hogy szépen le is nyeljük. Merthogy az euró-mentőcsomagba bedobjuk a magunk részét gond nélkül, a görög kölcsönt is kiadjuk, de a miniszterelnökasszony szeretne azért valami garanciát is látni rá, hogy egyszer visszakapjuk meg hogy a görögök megtérnek. Hát Zeusz tartsa meg jó szokását, hogy vigyáz az ország pénzére!

Ezek mellett a héten cseh testvéreinkkel tárgyalt ős is, és a külügyminiszter úr is, aki bizony Dzurinda bácsi. Sőt, I. Orbánházi (leendő Szent) Viktornál is kapott audienciát és nemsokára rátérnek a kettős állampolgárságra is.

Nem unatkozik az egészségügyminiszter sem, aki máris megváltani készül a szlovák egészségügyet. Azzal például, hogy újfent privatizálná a kórházakat, pontosabban részvénytársaságokká gyúrná át őket. Mindenki vehetne magának egy darabka tüdőgondozót, pár négyzetméter szülészetet és egy csipetnyi plasztikai sebészetet. Aztán meg ha már privát-izélnek a kórházak, egyenesbe tenné a szolgáltatásaik árát is. Merthogy egy-egy központi kórház gyakran megtolja kicsit a szolgáltatásai árát, és így drágábbak, mint a kisebb vidéki kórházak. Na ez a jövőben nem lenne, és mind egyformán lenne egyszerűen drága.

A legcsodálatosabb jelenet mégis a kultúrális minisztérium talaján zajlott le. A távozó Marek Maďarič miniszter úr még megrengette az öklét afelé a bizonyos vidéki színtársulat felé, amelyik volt olyan elvetemült, és a magyar nyelvű műsorára meghívó szórólapon csak egy oldalnyit szánt a szlovák ismertetőnek és nem fizetett meg egy műfordítót, hogy a magyar részben található részletet lefordítsa. Ezeknek kellene a villamosszék, nem a gyilkosoknak, gondolhatja magában a haza és a szlovák nyelv bősz védelmezője kilépve a minisztérium kapuján. Utolsó miniszteri cselekedete az volt, hogy figyelmeztetést küldött a társulatnak, és megfenyegette őket, hogy ezért még számolni fog velük a minisztérium. Az újdönsült miniszter pedig ahogy belépett, máris kijelentette, hogy semmi ilyen nem lesz.

A végére a legfontosabb...

Rytmus, ha egyáltalán így írják a híres roma gettóból felemelkedett fekete szabadszájú rapper nevét, na szóval Ő filmet forgat. Önmagáról. Elmondja majd benne, hogy is élte túl 2Pacot, akivel együtt golyóztak a grundon és hogy búcsúzott el utoljára Cooliótól, mikor Szlovákiára költözött, hogy nálunk terjessze az igét. Amit leginkább szeretnék, az az, hogy 3 dimenziós legyen a film, és egy-egy köpet, amit ezek a művészek ugyebár gyakran eresztenek el, azt az érzést keltse, mintha felém száguldana és arcon csapna. Ez a rengeteg rajongónak biztos hatalmas élmény lenne, és még ha csak virtuális is, biztosra veszem, hogy hónapokig nem mosakodnának a megtiszteltetés után.

Nemsokára jelentkezem a Fico trilógia: Egy kis ország nagy Führere, Áskálódás a háttérből és a már plágiumot súroló Birodalom visszavág és a Slota dráma: Dont cry for me Slovakia! filmbemutatóinak értékeléseivel. A Mečiar féle Bukás átdolgozást felállva tapsolta meg a közönség.

Még egy apróság...Aki esetleg nem követné figyelemmel a magyar rádió rádikabaréját, vagy Bödőcs Tibort személyesen, annak se maradjon ki a magyar humorista kiváló poénja, ami majdnem pont a mai hírekhez passzol is. Arról van szó, hogy a hétvégi pozsonyi lóderbin indul a magyar csodapaci, Overdose is, aki már ezer éve nem vesztett futamot. Erre mondta az immár Karinthy gyűrűs Bödőcs Tibor, hogy ha Overdoset fehérre festenék, Orbán Viktor be is vonulna rajta Pozsonyba. A lopott poénért ezer köszönet Bödőcs Tibornak és a rádiómnak!

Görögsegélymentes hétvégét kívánok!

Aztán ki ne hagyjátok az új Tvájlájtot! Go Edvard!

 De meg is esküdtek drága honatyáink, azaz ma összeállt az ország legújabb rablóbandája jótevő egyesülete, sőnmagyarul a mai eskütétellel megalakult a szlovák parlament. A képviselők megesküdtek, hogy minden körülmények között csak azt a gombot nyomják majd, amit a pártelnök józan szlovák ész diktál, hogy mindig a mentelmi jogra hivatkoznak, ha autót vezetnek, nem száguldoznak majd mint az őrült, és csak annyit harácsolnak majd, amennyi a zsebükbe fér. Meg persze a háttérembereik zsebébe. De a biztonság kedvéért inkább annyit, amennyit egy országnyi ember zsebébe is nehezen gyömöszölnénk bele. De persze nem csak ezért mennek oda. Ettől a kormánytól talán tényleg azt is várhatjuk, hogy mellékesen (mert nekik ugye a munka a mellékes) tesznek is majd valamit. Például máris szó esett róla, hogy a sokat vitatott szlovák állampolgársági törvény, ami alapján én már kérvényeztem is a kuvaiti állampolgárságomat, újra értelmes keretek közé lesz helyezve, és persze hogy a csodás hazafiassági törvény is talán egy fiókban fog porosodni a következő Fico kormányig legalább. I. Fico fejedelem pár napja telcsizett egyet a leendő miniszterelnökasszonynak, de persze eszében sem volt gratulálni neki, csak rákérdezett, hogy a nekik dobott csontra ráharaphat-e, azaz hogy tényleg nekik ítélik-e a közbeszerzési hivatalt, ahogy azt az akkor még leendő kormány avizálta. Szóval ma békésen alhatunk, mert 3 hét huzavona után végre van parlament a mi butus fejünk felett és végre újra van ki megmondja, hogy nekünk, de leginkább nekik mi a jó.

Magyarországon is minden a legjobb úton halad, csakhogy ott a diktatúra, illetve az új magyar királyság felé. I. Orbánházi Viktor király ugyanis bevezette a legnagyobb, meg persze a legfontosabb újításokat, amire most az országnak szüksége volt. Az egyik, hogy államilag támogatni fogja az olyan kirándulásokat, amelyek az egykori magyar királyság magyarországon kívüli területére irányulnak. Mondta ő szofisztikáltan. Lényegében gyerekeket küld az utódállamokba provokálódni. De ha erre van pénze az országnak, ám legyen és a srácoknak sem árt, ha megismerik a szomszédjaikat, a felséges Viktor király meg hadd higyje azt, hogy ezzel egy lépéssel közelebb került az újracsatoláshoz. Mellesleg bár nem vagyok töris, de ha jól emlékszem (márpedig jól), volt egy olyan keresztes hadjárat, amelynek során gyerekeket küldtek az arab hadak ellen, merthogy az ő tiszta lelküket megsegíti az Isten. Csak később a tiszta lélekért tiszta sok pénzt fizettek az őket szállító hajósoknak a rabszolgakereskedők. A sztori vége mellékes, de nem lennék meglepve, ha Vitya király kalasnyikovokat és zsebből összeszerelhető tankokat rejtene el a kirándulók buszain abban reménykedve, hogy nemsokára ő is bevonulhat fehér lovon az újonnan visszaszerzett területekre.

Még ezelőtt viszont döntött a leendő magyar király, hogy a közintézmények falára kifüggesztet egy összmagyar együttműködés, egymást szeretés, átölelés, szóval mindenképp módjával nacionalista nyilatkozatot. Nálunk meg ugye volt ez a tegyük ki az alkotmányt meg a zászlót dolog és zengjen a himnusz. Akkor most ki a hülyébb? De én el is indulnék ezen a vonalon. Amerikában is kinn vannak a honatyák, hát mi is tegyük ki mondjuk rögtön Slota képét. Sőt, hogy igazán nőjön a szlovák önérzetünk, kössünk ki egy kecskét a sarokba, az ablakban posvadjon egy adak bryndza és csengetés helyett legyen az ősszlovák fujara hangja az, ami megszabadít a további gyötrelmektől az iskolában. Magyarországon pedig a nyilatkozat mellé, ahogy azt már az MSZP javasolta is, tegyék ki Viktor őfelsége képét pirospaprika keretben. És a puli kutyától a gulyáson és az atombombán keresztül Kiszel Tündéig, Pákóig és Győzikéig bezárólag tartó hungarikumok felhasználási lehetőségeibe bele sem kezdek. Abba meg, hogy Franciaországban legyen béka az alkotmány szövege alatt, spanyolországban bikákkal őriztessék az iskolákat, a németeknél pedig virslivel mutogasson a táblán a tanár, na abba végképp nem megyek bele. De gondolom így is mindenki érzi, milyen fontos a nemzeti öntudat kialakulásához mindez. Meg persze a himnusz. Szóljon, zengjen, énekeljük. És a himnusz hallgatásával máris olyan nemzetien öntudatos leszek,hogy azonnal elfelejtek magyarul, és beülök az egyik tankba ami Budapest felé halad. Gondolja legalábbis bizonyos Zsolnai. Ilyen alapon akármikor, amikor az orosz himnuszt hallgatom (ami sokszor fordul elő) máris olajat kezdek termelni, neadjisten a szovjet himnuszt, amitől mindig őrült késztetést érzek, hogy megtervezzem a következő 5 évet. És akkor mi lehet szegény sportolókkal. Egy világbajnokságon akár percenként is új öntudatba eshetnek, és milyen nehéz is lehet a sajátjaid ellen felállni végül. A pápai himnusz után meg mindenki áldást kezd osztogatni. Szóljon tehát ez a végére, hogy egyrészt a pápa áldását kérjük a ma megalakult parlamentre, másrészt aki meghallgatja, megáldhatja őket ő maga is, merthogy egyetlen kattintással mind pápának érezhetjük magunkat. A biztonság kedvéért mellékelem a szlovákot is, hogy pár perc pápaság után mindenki visszazökkenhessen a hazai valóságba. Már ha ez a himnusz dolog tényleg működik. Így, vagy úgy, éljen a haza! Éljen a parlament! Éljen Viktor király! Éljen a jég hátán is meg!

Ilyen még nem volt, hogy egy nap kétszer rontom a levegőt, de találtam valami istenit. Minden drágán megbecsült olvasómnak ajánlom az Index mai cikkét: repülő kocsi. Bizony már ilyen is van és képzeljük csak el, reggel kigurulunk a kis kocsinkkal, becsüccsenünk és átrepüljük a városi dugót, majd lengén leszállunk a cégünk előtt. Sőt, könnyen elrepülhetünk akár Kassára is Pozsonyból. Akkor meg minek is ide az a sokat vitatott autópálya?! Kifutópályát délnek!

És él! Valami ilyesmit kiált fel Frankenstein doktor, amikor az általa teremtett szörny életre kel. Ugyanúgy született meg és kelt életre ez a jelenleg formálódó koalíció, amit csakúgy mint a szörnyet különböző darabokból raktak össze, és van köztük olyan alkatrész is, ami nem teljesen kompatibilis másokkal. Figel és a KDH nem engedett a kígyó csábításának és nem követte el azt az eredendő bűnt, hogy minden ígérete ellenére a Smerrel álljon össze, így egy heti sikertelen próbálkozás és nem kis pénzosztás után nagy és bölcs vezérünk kijelentette, hogy már nincs mit ellopni esélye, hogy kormányt alakítson és a Gasparkonk átadta a lehetőséget a mi saját, külön bejáratú vaslédinknek. Neki meg már a kezén voltak az ütő lapok, szóval máris kezdődhetett a kormányprogram kialakítása. Persze az eltelt egy hétben nem kevés pénz cserélt gazdát, merthogy az autópályaépítési projektek mellett az iskolák is netet kapnak lazán 30-szoros áron, és az tuti, hogy a különbözet a valós és a kiegyezett ár között nem az én zsebemben landolt. Meg páran sikeresen kvalifikálták magukat más állami pozíciókba, ahol a leendő kormány nem férhet majd hozzájuk így biztosítva szerény túlélésüket. Fico mester pedig elfoglalja az ellenzék vezérbikájának járó díszpáholyt, és onnan nézi, meg persze kommentálja majd végig, hogy folyik minden szenny  amit ő húzott le a WC-n a leendő kormány nyakába. Nem is biztos, hogy annyira sokat vesztett ő két hete. Talán épp csak 4 évet.

Bár a koalíciós pártok mindnent megtesznek majd, hogy ne így legyen. Látszik ez abból is, hogy végül még a saját anyukáikból is szüzet csináltak, csak hogy tényleg mindenki beleegyezzen a négylevelű lóherébe, ahogy a hazai sajtó oly gyakran emlegeti őket. És újra a KDH segge lett a legfényesebb a héten, minthogy nekik apró kompromisszumok jutottak, míg a többiek alap programtézisekről kellett hogy lemondjanak, mint a regisztrált partnerkapcsolatok, vagy a nyelvtörvény megváltoztatása. A tárgyalások javában folynak és nem kis intenzitással. Még a szlovákok VB győzelmét sem látták a politikus urak és hölgyek, épp csak Lipšic mester rohant a TV elé minden gólnál, de nekik aznap is más taktikázás jutott.

"Ha elfutsz, nem lehetsz belügyminiszter!"

Annyira intenzíven tágyalnak a felek, hogy a múltkor amikor Lebo Béla elhajtott mellettem kocsival, meg is lepődtem, hogy nem volt vele a Figel, Sulík, Radičová hármas, és akár út közben is folytatódhatott volna a posztosztogatás. Merthogy ebben sincs még egység. Mindenki belügy és pénzügyminiszter akar lenni, úgy meg nem is könnyű, de azt ígérik hogy hétfőre végre kiegyeznek, mint a magyarok anno 67-ben. Nem is lenne rossz, mivel a Zunijó csütörtökig szabott ultimátumot Szlovákiának, hogy írja alá az eurózóna mentőcsomagjának tervét, mert ha nem, jaj lesz nekünk. Minthogy a leendő kormány előbb az állami kincstár helyzetét és az államadósságot szeretné felmérni, és csak azután döntene a mentőcsomagról, homályosan látom annak esélyét, hogy ez megtörténjen, szóval lehet, hogy ha nekünk kell majd segítség, szépen hátat fordít nekünk mindenki. Viszont a vak vezet világtalant helyzet állna be, ha pont mi mentenénk meg az eurozónát meg görögországot (a görögökök átlagfizetése 3x annyi, mint Szlovákiáé, a GDP is lényegesen nagyobb). Ez viszont a jövő zenéje, és heteken belül meg is hallgathatjuk.

Időközben a Guantanamoi börtönből szlovákiába szállított fogjok visszavágynak a nemzetközileg embertelennek tartott kubai börtönbe, merthogy még ott is jobb volt, mint nálunk. Talán mi leszünk az EÚ szibériája is egyszer.

Az ország pedig büszke lehetne a fiaira, akik a VB-n elérték a szinte lehetetlent, és végre egy cseppnyi fociláz is felbukkant az országban másnap reggel, de még mindig szégyellhetjük magunakt, hogy alig pár kutya ugatja meg, hogy a nemzeti csapat a történelemben először jutott ki, sőt tovább is. Más országokban, ahol a VB részvétel 4 évente teljesen normális jelenség még 2 hétig tombol a foci őrület, mindenhol érezni, hogy a srácaik ott vannak, Oroszországban az előző EB ideje alatt hatalmas transzparensek hirdették, hogy az ország büszke a csapatra és támogatja őket. Nálunk meg először lehet látni reklámokat egy-egy játékossal. Ennyi. Talán nem is érdemel az ország ilyen sportolókat. Én viszont innen is kikiáltom az éterbe, hogy azért sokan vagyunk akik lélekben velük vannak és büszkék vagyunk rájuk és sok szerencsét, nektek meg érzelmes és jó szurkolást kívánok holnap délutánra, amikor az SaS ideáljával mérkőzünk meg. Nemsokára újra jelentkezem!

Rég jelentkeztem, de most annál jobb áttekintéssel tudom majd összefoglalni, mi is történt a választásokat követő egy hétben, mert hogy nem unatkoztunk, az ziher.

Voltak ugye a vesztesek, akik nem kerültek be. Közülük volt olyan, akinél ez követelmény, és ott komoly változások lesznek, vagy máris bekövetkeztek. Mint például az MKP-nál, ahol Csákytól a vécésnéniig lemondott mindenki, és nagyban megy a miért is voltunk mi nacionalisták kérdés kivesézése meg a Híd ócsárlása a támogatóik részéről. A HZDS továbbra is hallgat, csak pár plakátjukat írták át kicsit: Nehovoril som PRAVDU, preto teraz hľadám PRÁCU, ale v parlamente bude bezomňa PORIADOK. Zuzana Martináková, aki immáron negyedszer próbálta elhitetni velünk, hogy ő igazán nagy kaliberű politikus, negyedszer is pofára esett, és kijelentette, hogy visszavonul az aktív politikából, ezentúl pedig fiatal politikusokat fog segíteni. Szóval ifiú tehetségek, ha meg akarjátok tudni, hogy nem kell sem parlamenti, sem elnöki, sem megyei elnöki székbe kerülni, csörögjetek rá, szívesen segít. Az SDĽ tovább harcol a bal oldalon és készül az önkormányzati választásokra, csakúgy, mint az összes más kimaradt párt, kivéve a Vidám politikai pártot, amelynek elnöke és egyetlen tagja a kampány fáradtságait kiheverendő szabadságot vett ki, fő szimpatizánsa viszont megígérte, hogy a jövőben tovább harcolnak a nem-szavazók érdekeiért. Egész érdekes az a hozzállás, hogy az év végi önkormányzati választások  majd reális képet adnak a pártok támogatottságáról. Mert hát mi alapján választunk polgármestert? Tegye fel a kezét, aki a párt alapján. Látatlanban is tudom, hogy alig pár kéz lendült a magasba, mert hát ugye a polgármestert arcra választják, nem politikai nézetek alapján. Ha fizet a kocsmában, nyer...

Sok kritika érte a Hidat, merthogy a listájukon bejutott 7 szlovák képviselő is, abból 4 egy másik pártból amely a választások előtt állt össze a narancssárgákkal, de az OKS-ről köztudott, hogy már régebben is kiálltak a kisebbségek jogai mellett és az inteligens politizálás hívei, valamint hogy nagyon útálják az előző korányt, szóval Béla hisz benne, hogy legalább olyan jól fogják védeni a magyarok jogait, mint akármelyik magyar, lebo OKS.

6-an pedig bejutottak és kezdődhetett a kormányalakítási huzavona. Elnökünk és vezérünk a győztes Smert bízta meg kormányalakítással, akik bár esélytelenül is, de belevetették magukat a feladatba, amire következő szerdáig kaptak időt. Van tehát még valamivel több, mint 3 napjuk, hogy az utolsó cseppeket is kifacsarják a jelenlegi pozícióikból. Nem is húzták az időt, minthogy az igazságügyi miniszter asszony még időben benyomta magát a legfelső bíróságra, a közlekedési miniszter pedig talán még szerda előtt aláírja az autópályák finanszírozásáról szóló szerződést, bezzeg a görög segélyre nincs idő, mert abból nem cseppen semmi, és ezért egész európa előttünk toporog, hogy hát mikor leszünk hajlandóak beleadni a magunk részét. Talán soha, minthogy az alakulóban lévő jobboldali kormány nem sűrűn készül beszállni a görög segélycsomagba, merthogy koldus koldusnak mégis hogy segíthetne. Bizony a leendő jobboldali kormánykoalíció a hét végére még stabilabban kirajzolódott, mint a hét folyamán. Nem volt végig tuti a szitu (csak hogy trendi legyek kicsit), mert ahogy az várható volt,  a keresztények és a füvesek liberálisok nem könnyen egyeztek meg, plussz ott volt a belügyminisztérium kérdése is, amelyre az SDKÚ és a KDH is igényt tartott. Ha Figel múlt hétvégén tudta volna, hogy végül ők fogják eldönteni az ország sorsát, biztos nem olyan csendesen zsolozsmázik a bejutás örömére, hanem minimum a hiszekegyet énekli. Ők voltak végül a mérleg nyelve. A mérleg egyik oldalán Fico kétségbeesett és gerinctelen próbálkozása, hogy csakazértis kormányon legyenek, és az ebből következő eszméletlen ajánlat, miszerint Figel lett volna a miniszterelnök és még 6 minisztérium is kijutott volna a keresztényeknek, ha összeállnak a szociáldemokratákkal. Valamint a Vatikáni szerződés automatikus elfogadása. Pont ez a szerződés billentette ki a mérleget, minthogy a másik oldal egyszer már elutasította, és 2006-ban ezért felbomlott a koalíció. Idén viszont sok dolog máshogy van, merthogy az SDKÚ és az SaS is boldogan elfogadná még azt is,hogy a pápa legyen Szlovákia királya, csak hogy kormányba kerüljenek. Meg hát ott van az a tényező, miszerint ha a Smerrel állnak össze, akkor a saját szájukba szarnak sok szavazójuk elpártol tőlük. Hétköznapi nyelvre lefordítva a KDH-nak két oldalról nyaltak, és végül a jobb oldalt választotta, mert még a szavazók hatalma is nagyobb a miniszterelnöki poszt csábításánál.

Egész héten tartottak az audienciák a köztársasági elnöknél, aki szerencsére újra eltalálta, hogy most épp Szlovákia vagy Szlovénia elnöki posztját tölti-e be, és vidáman osztogatta a mosolyait a kamerákba, mintha bármi beleszólása is lenne a dolgokba. Csak a leendő miniszterelnök asszonnyal halogatta a találkát, amiben azért csak-csak lehet találni némi csalódottságot és félelmet, de végül le kellett nyelnie a békát, merthogy a 4 párt megegyezett, szétosztották a mini- sztériumokat és a héten valószínűleg megalakul a jobboldali kormány, amely majd felemelkedést és aranykort hoz az országnak, sőt, mi fogjuk a hátunkon vinni az EÚt rövidesen. Vagy talán mégsem.

De máris jó jel, hogy a Vidám vasárnap (az a táncolós éneklős zsidókat ajnározós vallási műsor az ATV-n, amit mindenkinek ajánlok, mert állati poén) mennyei bölcsességű lelkésze Isten áldását kérte az alakulóban lévő Szlovák kormányra, szóval már eleve minden jól kezdődik.

Ha Iveta Radičová fekete amerikai férfi lenne, talán giccses is lenne, ha a megcsináltuk szlogent lopná el, de minthogy fehér, nő, és még szlovák is, akár nem is sértődünk meg érte,ha kimondja, mert bizony megcsinálták.

Drága feleim, túlestünk a 4 évente esedékes kötelező gyakorlaton, és be-illetve kiszavaztuk a parlament egykori, új, vagy volt tagjait, ki-ki vegye magára a maga ingét. Az első találgatások után még mindenki bátor volt, az MKP-nál is biztosak voltak, hogy megelőzik a nagy rivális hídverőket, aztán puff, a fogaik is kihullottak, úgy csapódtak a választhatósági határ falának. Itt úszott el a Szlovákiát megalapító párt, a nyugdíjasok egykori szexbálványa, Vladimír Mečiar is és már a láthatáron sem tűnik fel többé. Könnyezzük is meg a politika egykori nagykutyáját egy klasszikus jelenettel...

Vladimír Mečiar VS Újságíró

Best of! A vidám politikai párt megelőzött 5 pártot, így több, mint 14 ezer nem választóból csináltak választó polgárt. Nem kis eredmény, és az alap ötletük továbbra is örök érvényű, azaz mutassunk be csak szépen a politikusoknak. Akármennyire is biztosak voltak benne, bár a fene tudja milyen alapon, a két európai párt persze siralmasan végzett, ahogy a romák pártja, az Új demokrácia és a Szlovák munkások szövetsége is. Rájuk úgy nagyjából tényleg csak a család és maximum a szomszéd néni szavazott, de az is csak véletlenül.

Ahogy megjósoltam, Zuzana Martináková ismét sikeresen kerülte el a parlamentet a teljes bagázsával együtt, de nem hittünk sem a kommunisták, sem a demokratikus baloldal felemás ígéreteinek sem.

6+1 en viszont átszakították azt a bizonyos célszalagot. Az a +1 az OKS, ami piócaként szívta rá magát a Hídra, és a gazdatesttel bizony oda is helyezkedett a pénzeső alá. Persze szombat éjjel még a körmét rágta az ország, hogy ki, kivel, hogyan, mennyire, és jöttek a kezdeti találgatások meg elbizakodások, aztán meg pár kéz alá odakerült a bili. Slota vezérünk volt az első, aki beismerte, hogy bukta van, viszont előre óvva intett mindenkit, hogy most még a magyarok is magyarul fognak beszélni 4 évig, meg kő kövön nem marad. De már kő is alig maradt utánuk, szóval ettől nem kell félnie a véres könnyeket hullató, a parlamentebe épphogy bekapálózó honatyának, aki ha ilyen szépen folytatja, a következő alkalommal talán a boxbajnok sorsára juthat. Pedig még a vonatok békés utasait is megtámadta önnönjómagával és drága fegyvernökével...

Óvatosan forgassátok a vonatjegyet, hátha Slotovoba vezet...

Fél 11 kor viszont az ellenzékben elszabadult a fieszta. Az SDKÚ központban zászlósan ropták, Sulíkok rápippantottak önfeledt ünneplésbe kezdtek, a Híd bázisán ölelkezve ropta a politikai elit, a KDH-nál pedig elmondtak egy ünnepi misét. Aztán míg a HZDS-nél és az SNS-nél már kijelentették, hogy aznap már nem kommunikálnak még egymás között sem, a vörös irány pedig eleve nem volt beszédes kedvében reggelig, a 4 kvázi győztes párt elnökei egymást látogatták, hogy megmutassák a médiának, nincs messze a nász. Béla egy pohár borra ugrott át Superspermamen Sulíkékhoz, aki később átsuhant a kékek központjába a leendő miniszterelnökasszonynál vizitelni (amire még visszatérek pár sorral lejjebb), Figel pedig ekkorra már urbi et orbi áldást osztogatott a hívőknek. Pont az SaS elnökének Radičovánál tett látogatása hozta a választások talán legjobb jelenetét, amit örömmel bocsátok rendelkezésetekre, az az ominózus anya-fia jelenet 0:40-nél kezdődik...

Radičová és Sulík

Bizony Riško máris hűen követi a leendő főnökasszony utasításait...

Másnap aztán amikor már minden tiszta volt, a 6 parlamenti párt elnöke, illetve vezetője összejött egy kis eszmecserére az állami televízióban. Nemzetünk nemzeti atyja kb úgy nézett ki, mintha egész éjjel erőst nyugtatózták volna, a 4 leendő koalíciós fél vidám és enyhén másnapos volt az iccakai mulatozástól, Robert Kaliňák pedig annyira derűs volt, mint az elmúlt 4 évben soha. A két jómadár kígyót, békát, kacsacsőrű emlőst kiáltott az új koalícióra, akik mégis biztosak benne, hogy minden idilli lesz, nem úgy, mint az elmúlt 4 évben.

De a legjobb a végén jön, és erre ígérem, tényleg van egy értelmes poénom is, szóval a mi ralibajnok köztársasági elnökünk a fejébe vette, hogy a választások győztesét fogja kormányalakításra kérni, az meg még el is fogadta. Ficonak semmi esélye hogy kormányt hozzon össze, mégis elvállalta,hogy jövő hét szerdáig megpróbálkozik fából vaskarikát gyártani. Ma megkérdezték tőle, hogy hát Robi, miért? Mert kéremszépen egy demokratikus országban ez így megy, így legitim. Bennfentes információk szerint azonban szükségük van még erre a hétre, hogy a kormányhivatalban és a mini-sztériumokban kitépjék a vezetékeket a falból, kihúzzák még a szögeket is midenhonnan és elvigyék az utolsó radírt is, miközben az iratmegsemmisítők szimfónikus zenekart is megszégyenítő zeneszámokat adnak elő. Vagy csak arra várna, hogy a nagy négyseben előbukkanjon az első hajbakapás? Így vagy úgy, hasznos felkészülést kívánok neki az ellenzéki életre, nektek pedig, minthogy a plakátok megérezve feleslegessé-válásukat lassan bomlásnak indulnak majd, kampánymentes 4 évet! Amint felmerül valami érdekes, természetesen nem hagyom majd szó és bötű nélkül.

 Bár ez már inkább célszalag. Holnap jön az égszakadás, földindulás és ami ezeknél sokkal fontosabb, a szlovákiai parlamenti választások. Minthogy csodás országunkban nem létezik kampánycsend, vígan kínálom fel a kampányfigyelő sorozat utolsó részét a nemes és nemzetes olvasónak.

Nemegy újszülött szeretne parlamentbe jut ni, ahogy az máskor is szokás. A legtöbbjök persze esélytelen, legalábbis jelenleg, viszont vannak rögtön robbant, kvázi tinisztárok, akik máris komoly támogatottságra tettek szert, sőt, meghatározó szerepük lehet vasárnaptól a fotelosztásban. A teljesség igénye nélkül futok végig rajtuk, minthogy nem szeretnék olyanokkal foglalkozni, akik holmi papírfacnikon reklámozták magukat, és a szavazórétegük a képviselőik családi köréből áll, minthogy ebben nem sok érdekesség, és még kevesebb poén van.

Európai Úniót szlovákiának!

Vannak viszont igazi ínyenc falatok, mint például a két EURÓPAI párt. Bizony van nekünk immár EÚ érdekeltésgű pártunk. A közös európa értékei, szabályai, stílusa, meg persze egy halom pusztába plakátolt szó. Aki esetleg nem mélyült bele annyira a kampányba, mint én, és esetleg nem tudná, kikről van szó, annak üzenem, hogy bizony a Nemzetek Európájáért Szövetség (Aliancia Za Európu Národov-AZEN) és a az Eudópai demokratikus párt (Európska Demokratická Strana-EDS-akkor miért szlovákiában?), utóbbinak még a címere/jele/zászlaja is EÚ-s. Az AZEN nem sok vizet zavar, éppcsak létezik, az EDS pedig tett egy nagy kijelentést: egyszerűen máshogy! Viszont pontosan ennyi derül ki róluk, sőt... Nagy érdeklődéssel kapcsoltam be az egyik szlovák kereskedelmi csatorna (mintha ez valami hivatalos dolog lenne,és nem írhatnám le,hogy a Markíza) vitaműsorát, amiben pont ez a két párt, valamint a romákat képvieselni vágyó párt és a munkáspárt vett részt. Reméltem, hogy végre kiderül, kicsoda-micsoda ez a két jelenség, de nem derült ki, minthogy az egész műsor a romák helyzetéről szólt, és mindenki próbálta nyalni az adott népcsoport azon bizonyos fertályát, hogy esetleg választókat csábítson magához. Kivéve persze a munkáspárt elnökjelöltjét, Ján Luptákot, aki majdnem ölre ment a roma párt elnökével. Közelebbit erről a kettőről így én sem tudok mondani, de biztosak lehetünk benne, hogy legalábba az egyik mindent máshogy tenne! Mellesleg pedig az EDS elnökjelöltje olasz...

Zunijó

Martináková néninek elege lett abból, hogy a szabad fórummal nem tud bejutni a parlamentbe, sőt, semmilyen politikai pozícióba, ezért úgy döntött, hogy idén egy másik párttal nem jut be a parlamentbe. Létrejött a Zunijó helyett az Únió (Únia), amely több pártot forrasztott egybe. Nem kis energiát és főleg pénzt áldoztak rá, hogy ne kerüljenek be az országházba, viszont naponta találkozhattunk a párt tagjaival, ahogy a felhős kreppapír előtt a végtelenbe bámulva jelentik ki, hogy ingyen internetet és reeeeeeeeeeengeteg munkahelyet, valamint ezredik nyugdíjat is adnak majd. Ebben semmi új és különleges nem lett volna, ha nem dobják be az antikampányt is. Egész konkrétan a "leveles" plakátjaikról beszélek, amelyeken például Slota őfelségét szólítják fel, hogy ha igazi nemzeti önérzetre kíváncsi, hívja fel a plakáton látható számot. Az SaS elnökét, Richard Tesó Sulíkot a kis emberek gondjairól, Dzurinda bácsit pedig a saját botrányairól informálnák. Istenemre mondom, nem egyszer bizsergett az ujjam, hogy kitárcsázzam az adott számot, de valahogy nem vitt rá a választói lélek, viszont ha valaki volt olyan bátor, könyörögve kérem, ossza meg velem a tapasztalatát, mert megöl a kíváncsiság.

A BalJobb

Bizony lett ilyen egészséges keverékünk is nekünk. A Demokratikus baloldal pártja (Strana Demokratickej Ľavice-SDL) szintén nagy erőkkel vetette magát bele a kampányba, ami nem csoda, minthogy erős hátszelük van. Rengeteg cég, ismerős és egyéb várja, hogy a parlament ablakain lapáttal dobálják ki az eurókat a védenceik, akik valahogy mégis baloldalinak akarnak látszani. Valahol vicces. A pártelnök minden nyilatkozatából látszik, hogy maga sem tudja, mit akar, mit csinál (29 éves, eddig csak pénzügyekkel foglalkozott). Végül még az árvízből is kampányt csináltak (A plakáton a házat épp elmossa a víz, a felirat szerint pedig ha szlovákia nem lesz,politikusok sem kellenek majd), sőt, szavazatok vásárlásával is gyanúsították őket. Vasárnap valószínűleg a futottak még kategóriában foglalnak majd helyet, csakúgy, mint a Kommunista párt és az Új Demokrácia (Nová Demokracia).

Kivirágzott a liberalizmus

Méghozzá 20 évvel a módszerváltás után! Ennyit kellett várni arra, ami más helyen annyira hétköznapi. Igen, lett nekünk is egy valóban beszámítható liberális pártunk. Az SaS nemcsakhogy újonc, máris a nagykutyákkal játszik a politikában. Igen, ők azok a marihónaljával és a melegek házasságával. Meg persze  a spermások. Meg persze ők azok, akik talán a legkeményebben támadták a kampány során a Smer-t és a miniszterelnököt. Richard Superman Sulík valóban hősként robbant be, és nem kicsi az esélye,hogy akár kormánytényezővé is válhat az elkövetkezendő hetekben. Egy dologra térnék csak rá, megkerülve a legújabb plakátjuk Uncle Sam vonatkozását: azon a bizonyos superman plakáton a pártelnök egy csapat spermium között tör előre...namármost...akkor honnan is jött ő elő? A helyes megoldásokat kérem tartsa meg mindenki magának.

A hídember

A végére pedig a hab... Bugárnak elege lett Csákyból és lement hídba, vitte viszont magával a szavazótábor nem csekély részét is. Csákynak pont ez fáj annyira, hogy még az egri csillagokat is lehozta az égről, csak rá szavazzon minden igaz magyar. Mondja legalábbis ő, mert a híd szavazói szerinte árulók, a nemzet szégyene, meg főleg miattuk nem lehet majd ő a nagy úr a választások után. A híd viszont máris parlamentesélyes párttá vált, sőt, a napokban a kormányba kerülés lehetősége is rajzolódik. Mindez azért, mert Bugár! Azaz szlovákul Lebo Chrobák! Bizony a mi Bélánk sokak szemében még mindig a leginteligensebb politikus az országban, és a jelenlegi kevert társaságában még talán pár szlovák szavazatot is begyűjthet. Már majdnem mindenhol csak az ő narancssárga plakátjaikat láthattuk, amelyeken délnek ígértek autópályát, meg bírósági épületek takarítását és békét meg nyugalmat egyetértéssel fűszerezve. Mert a híd összeköt...

Viszont Szlovákia idén megtalálta a történelem talán egyetlen igazán őszinte politikusát, a Kapurka Pál Vidám politikai párt elnökét (olyan viccesek néha ezek a hasból vett név-fordítások...), Vass Palit, aki nemes egyszerűséggel bemutat minden politikusnak. Az ő pártja a nem-választókra alapoz, ami szlovákia egyik legangyobb választórétege. A parlamenben nem nagyon lesznek ott, de mindenképp színt vittek a kampányba (nagyonagyon ajánlom a párt honlapját, főleg a kezdő videót...a honlap), ahogy a rengeteg kormányellenes karikatúra, gúnykép, és persze az utca átragasztó, átfirkáló, feliratozó művészei és humoristái.

Szép volt, de véget ért. Holnap élesbe fordulnak a dolgok, és én is szeretnék mindenkit felszólítani, hogy menjen, voksoljon, keretezzen, és hallassa a hangját. Aki esetleg még most is tanácstalan, annak adok némi segítséget, végezetül pedig az egyik örökzöld South Park epizód egyik jelenetének hangfelvételével szeretném növelni a választói kedvet. Hétfőig pedig kampánycsendet tartok, akkor reagálnék majd a hivatalos eredményekre... Addigis hasznos voksolást a maroknyi,de annál hűbb olvasómnak!

Vote or die!

Ma pedig jöjjenek a parlament sötét oldalán álló pártok, és az ő kampányuk. Az ellenzéknek elege van abból, hogy ellenzék, és elméletileg próbál minél nagyobb erőket mozgósítani, hogy a választások után már ő diktáljon. Mondom, elméletileg, merthogy a valóságban a jelenlegi ellenzék nagyon semmitmondó és unalmas kampánnyal próbálkozik, ezért tényleg csak pár mondatot fecsérlek rájuk.

Szegény Dzurindát KitÚrták- De Sz*r

Merthogy a legnagyobb ellenzéki párt nem a pártelnök mögé sorakozik fel, hanem a párt talán legnépszerűbb politikusa, Radičová néni kapta meg a vezér címét, minthogy különböző botrányai miatt az elnök úr nem élvezi a szavazók bizalmát úgy, ahogy azelőtt. A megfontolt és inteligens szociológusnak kellene visszavezetni a kékeket az ország élére, de ócska szlogenekkel és olyan TV-s vitával, amiben teljesen megalázkodik a jelenlegi miniszterelnök előtt maximum ugyanoda ülhetnek vissza, ahol most is csücsülnek. Isten megmentsem, hogy elítéljem a hozzáállásáért, merthogy igaza volt abban, hogy nem ereszkedett le az ellenfele szintjére, viszont a többség szemében ez inkább negatívan hatott. De legalább szeretnék, ha szlovákia jobb hely lenne. Ez dícséretes és szép, mégis kevés. Merthogy ezen túl csak ugyanazt szajkózzák, mint a többi párt: fiatalok, munka, iskolaügy, támogatások és így tovább. Sokaknak mégis elég lesz a fent említett hölgy személye ahhoz, hogy a kereszténydemokrata únió és ő is jól szerepeljen a választásokon. Viszont a jelenlegi kormánypártokkal (ahogy azt bőszen állítják) nem hajlandóak együttműködni, szóval vagy megverik a szociáldemokratákat (amin picit meglepődnénk), vagy csak újra elhelyezkednek a mostani helyükön.

Keresztényebb mint demokratikusabb mozgalom

Itt személyi csere is történt a párt elnöki posztján, de az elképzelés ugyanaz: az ország hívő rétegének megszólítása. Ezen kívül kvázi ugyanazt lehet hozzájuk elmondani, mint mindenki máshoz. Üres szlogenek, unalmas ígéretek, semmi pezsgés, semmi extra. Csak jelzik, hogy ők az út az új és csodás világ felé. Pár napja megjelentek viszont az új óriásplakátjaik, amelyeken arra figyelmeztetik a választókat, hogy ha újra megválasztják a jelenlegi Alfát és Omegát, akkor vele együtt megválasztják Slotát és Mečiart is. Stabialn apellálnak a keresztény erkölcsre, de mégis szó nélkül szavazták meg az új állampolgársági törvényt. Ez a keresztény szeretet egyértelmű jele volt, vagy inkább gesztus a Smer felé? Merthogy ők csak a jelenlegi oldalkocsikkal utasítják el az együttműködést, meg persze akárki akárkivel utasítja is el, utólag úgyis olyan szépen tudják megmagyarázni, hogy is volt az anno, szóval ők már nemcsak a szavazók kegyeiért, hanem a valószínűleg leendő miniszterelnök kegyeiért is kampányolnak talán. A hétvégén a szlovákiai püspöki tanács kiadott egy nyilatkozatot, amelyet minden katolikus templomban felolvastak vasárnap. A szentatyák váltig állították, hogy nincs benne sehol sem a KDH, sem a politikusainak a neve, csak a hívőknek ad tanácsot, mi szerint válasszanak, ha igaz hívők, de a nyakam teszem rá, hogy ha valaki összeolvassa a sorok első betűit, kijön a KDH.

MKP/2

Bizony ők nem húzták be a négy évet teljes felállásban, merthogy mind tudjuk, időközben Bugár és társai lementek hídba, a mandátumukat pedig nem adták vissza az anyapártnak. Ahogy már ezelőtt is írtam, a nacionalista politika a legkönnyebb, és ezt bizonyítja a magyarok érdekeit védő párt is. A magyar önérzet felkeltése a fő cél, és hogy elhitessék velünk, hogy csak ők képesek megvédeni minket a szlovák nacionalizmustól és az asszimiláció rémétől. Meg hát ott az új, majdnemhogy belső ellenség, akit sározni lehet. Merthogy az MKP szerint a Híd a Smer kölyke, mégis utóbbi utasítja el az együttműködést a vörösökkel a választások után. És ne felejtsük el azokat a fergeteges bulikat, amiket nekünk szerveznek mostanság. Elhozták dingdongbandit és az örökifiú Korda Györgyöt, hogy rájuk szavazzunk, de ugyanúgy nem volt rest a narancs ellenség sem. Irigymirigy ide, Neoton família oda, kb 5 hidas akción voltam már (nem elkötelezettségből, csak oda csöppentem), és egy szál tollat nem kaptam, úgyhogy szégyelljék csak magukat, merthát hogy karikázzam az adott politikust, ha még egy tollat sem kapok hozzá?! Viszakanyarodva: Csáky bácsi visszavágyik a kényelmesebb székekbe, de a kettős állampolgárság dologgal magára haragította a Vezért, de hát a hatalom az hatalom, és ha épp arra lesz szükség, mindkettő összeáll bárkivel. Egy hét múlva ilyenkor talán a MI CSAPATUNK már a kormányba is kvalifikálja magát.

Ezután az unalom után pedig a következő posztban ígérem érdekesebb dolgok jönnek, merthogy a parlamenten kívüli pártok igazán feldobták a mindennapjainkat, és itt nem csak arra a bizonyos Homonnai masinisztára gondolok.

A mai irományban kukkantsuk meg a kormánykoalíció másik két gazfickóját, ők mit találtak ki idén, mivel kapaszkodnának bele a bőrülésekbe és persze az eurókba...

Demokratikus Szlovákiáért nem valami szorgosan, de a bizniszért annál inkább küzdő Mozgalom

Bizony ők is latba vetik az erejüket, hogy továbbra is a húsos fazék közelében nyújthassák ki megfáradt lábaikat. Nem túlozzák viszont el. Ennyi év politikai tevékenység után talán a mi szerelmetes Vladonknak is elfogyott a mondanivalója, mert olyan ótvar unalmas kampányt produkál eddig, hogy az már szánalmas. Mélyrepülésben van a párt, merthogy az egykori választórétege már az örök választásokon ikszelget, a fiatalok pedig kvázi figyelembe sem veszik őket, minthogy eléggé elvalult úgy a személyi, mint a politikai kínálatuk. A neves és nemzetes elnökúr azért mégis beújított valamit, ifioncokkal vette körül magát a választási plakátjain és vígan mosolyogva jelenti, hogy a HZDS-re a fiatalok is voksolnak majd. Aztán jön az az ágytál, amibe ilyenkor bele szokás nyúlni. Ezen kívül igazmondást, munkalehetőségeket és rendet ígér a három P jegyében (pravdu, prácu, poriadok). A legijesztőbb az ő kampányukban viszont a jelenlegi szociális-ügyi miniszterasszony. Nem azzal, amit mond, vagy tesz, mert az nem sok vizet zavar, viszont fel a kezeket (úgysem látom,szóval nyugodtan integessetek a számítógépek előtt), aki nem ijedne meg tőle egy sötét sikátorban... Egyértelműen leáldozóban van a párt csillaga (akár nevezhetjük hullócsillagnak is), és ezt már mindenki érzi. Talán leginkább rájuk férne rá egy vezetőségváltás, friss vér, és ezer év után végre egy igazi politikai irányzat, amit képviselni szeretnének, és nem csak ez a bárhogy,csak jussunk be pénzt keresni hozzáállás. Ha ez nem történik meg, a szlovákiát "megalapító" párt nemsokára eltűnhet a politikai körforgásból.

SZNSZ

Magyar sz-szel, csak hogy a nemzet jómadarát csapkodja meg a guta (már ha ezt elolvassa). Bizony mondom néktek, a nacionalista politika a legkönnyebb. Nézzük csak meg, miről szól az egyéb irányutlságú pártok kampánya: munkalehetőségek, fiatalok, gazdaság, fejlesztés, régió, ami csak szem-szájnak ingere. Miről szól a nemzeti párté? Bizony. Rólunk. Mindössze 10%-át tesszük ki az ország lakosságának, de lassacskán csak és csakis mi határozzuk meg a kampány alakulását (valahol hízelgő). Visszatérve: miért egyszerű a nacionalista politika: nem kell gondolkodni, és semmi különlegeset felmutatni. Hülye magyarok!= +1%, Támadnak a magyarok =+2%, Magyarok a magyarok! = 10%, és bumm a parlamenti székbe csapódik a kocsmák hősének pici puha popója. Aztán meg ahogy nekicsapódik, attól a lendülettől felreppen körülötte némi készpénz, amit alig győz összeszedegetni. Idén sem volt ez máshogy, csakhogy idén ez már a szomszéd Mári nénit sem érdekelte, merthogy ez a párt is kezdett kifinganimerülni az eredetiségéből. 4 év botrányai után az ő kimutatásaik is lefelé irányultak, sőt, egyre valószínűbb lett, hogy nem kerülnek be a kormányba, merthogy a miniszterelnök (a jelenlegi) valószínűleg nem kért volna belőle, hogy további 4 évig ő tartsa a hátát helyettük,főleg hogy egyrészt új játszótársak jöttek a térre, másrészt fennáll a veszélye, hogy a jelenlegi partnereivel nem is lesz elég képviselőjük a kormányalakításra. A nemzetiek azért belőtték a szokásos sérót, sőt, nagyon filmesre vették a figurát idén. Olyan semmitmondó, de mégis szélesen magyarázható szlogenekkel lepték el az utcákat, mint "hogy a nemzet anyái ne sírjanak", "hogy a gyerekeink ne féljenek", "hogy a faliújságos buli ne derüljön ki", "hogy a kiskapuk el ne tűnjenek". Vagy az utolsó kettőt csak én találtam ki? Nem tudom. Lényeg a lényeg, az ő kampányuk inkább volt vicces és cikizhető, mint hatásos. Aztán persze jött a bumm, az a bizonyos plakát a roma fiatalemberrel. Kitették, levetették velük, de a hatása megvolt,mert még az is megismerte, aki amúgy nem találkozott volna vele. Aki esetleg mégsem, annak elárulom, hogy egy roma úr szerepelt a plakáton és a felirat arra szólított fel, hogy ne etessük azokat, akik nem akarnak dolgozni. Diszkrimináció a köbön, de erre nem térnék ki, inkább arra, hogy viszonyult hozzá az adott párt vezér(bika helyett)tehene, aki az első nap azt nyilatkozta, hogy igen, egy roma van a képen, de ez nem diszkrimináció, mert mindenki tudja, hogy ők lusták meg hasonlók. Másnap már azzal érvelt ugyanez az asszony, az északi Csadca (csakazértis magyar CS-vel) szülötte, hogy az diszkriminál, aki abban a szlovák állampolgárban romát lát. És persze jött a nemzeti érzés, Pozsonyban/ v Bratislave/ in Bratislava/ в Братславе/ in Bratislava (csak hogy a ragozás is helyes legyen,de több nyelven sajnos nem tudok), megjelent a párt egyik képviselőjelöltjének a plakátja, melyen a Pozsony? kérdésre egyértelműen Bratislavát válaszol. Ezt már egy más fórumon (mindenkinek ajánlom a somorjai Szembeszél című lap első és eddigi egyetlen kiadását, mert immáron gyűjtői darabnak is számít) kifejtettem, de itt talán más az olvasói kör, szóval újfent elmondom, hogy én ezzel teljesen egyetértek. Mint azt mind nagyon jól tudjuk, a világ összes kultúráját az ősSZLOVÁKOK alapították, így Pozsony is Bratislava volt egykoron, aztán a hálátlan németek, akik szintén az ősSZLOVÁK nép egyik leszámrazottja, fogták és rásütötték a Pressburg gúnynevet, azok a szintén ősSZLOVÁK (komolyan mondom, ezzel a banális kifejezéssel nem lehet betelni) gyökerekkel rendelkező magyarok pedig a Pozsony megnevezést adták ennek a csodás városnak. Ugyanez az helyzet a szintén ősszlovák városokkal európa-, sőt, világszerte. Drezden? Nem, Daždany! Venezia? Nem, Benátky! Capetown? Nem, Kapské mesto! Az meg már külön botrány, hogy a csak néhány kilóméterre lévő igazi ősSZLOVÁK várost, Viedeň-t valami jöttmentek átnevezték Wiennek. Vagy tévedek, és ezek tényleg német, olasz, dél-afrikai és osztrák városok (meg még sok más nem-felsorolt), és az ősSZLOVÁKOKTÓL (ígérem, utoljára írom le) származó szlovákok ugyanúgy saját megnevezést alkalmaznak rájuk, mint szinte minden más nyelv egyes városokra? Lehet. De akkor viszont számunkra Bratislava az Pozsony, vagy különben legyen egyenlő elbírálás, és legyen Bratislava Bratislava, de akkor pofoztassék meg mindenki, aki kiejti a Benátky-t, Solún-t (az ugyebár Tesszaloniki), sőt, még az is, aki nem ejti tökéletes orosz kiejtéssel Szankt Petyerburgot (és akkor nista Petrohrad) azaz Szentpétervárat. De a legjobb, hogy magukat a pozsonyiakat nem sűrűn érdekli sem az, hogy hívják a várost, sem az eszenesz ahogy van. 

Épp nyúztuk volna a döglött lovat, ha nem jön újra a déli szél. Igen, újra a kettős állampolgárságnál vagyunk, ami úgy megdobja majd a szönöszö százalékait, mint a...nagyon. Amikor már tényleg nem volt mit mondaniuk, adtak a szájukba belevalót, és ontják is most magukból a bölcsességet. Jöttek az új plakátok, hogy nehogy már a szomszédtól kelljen félniük szegényeknek, amin egy nagybajszú fiatalamberből válik fokozatosan besztercebányai szurkoló (az ő színeik is a piros-fehér), a háttérben pedig sokat sejtetően ott az olasz zászló, meg hogy nehogy holnap meglepődjenek, hogy a szlovák zászlót összemosták a magyar válogatott mezével. De ami a legjobb, az a kötkező napokban készült közvéleménykutatás, ami szerint semmi de semmi nem változott meg a támogatottság terén. Ergó (meg a gidák) a szlovák választót egyáltalán nem érdekli, mi történik a napi politikában, mert úgyis megszokásból és arc alapján választ. Vagy legalább a többsége. Vannak azért a pártnak továbbra is kevésbé támadó plakátjai, például ahol az a bizonyos Csadcai asszonyság topmodell stílusban bucsít a nemzet nemzeti atyja mellett, aki viszont annyira bambán néz a végtelenbe, hogy talán tényleg elhisszük, amit az újságok írnak róla. De mi tudjuk, hogy ő a nemzet tanítója, aki azt akarja, hogy a gyerekeink okosak legyenek a jövőben. Például tanuljanak meg úgy szónokolni, ahogy azt tette ő egyszer anno egy pozsonyi szórakozóhelyen (a youtube-on meg lehet találni). Igazi példakép! 

Még egy olyan apróságot hozzá, hogy érdekes módon a telefonfülkéket támadták meg a plakátjaikkal, szóval ha esetleg kénytelenek vagyunk innen telefonálni, máris a nemzeti eszmék ketrecébe kerülünk. Na ilyenkor jön elő a klausztrofóbia, nem? 

És a legjobb poénok mindig az utcán vannak! Pozsonyban sétálgatva találtam rá az utca humoristáinak egyik újabb kiváló fogására, amit zárszóként osztok meg veletek.

 10 nap van hátra szlovákiai parlamenti választásokig, ami kiváló alkalom egy kis kampánykavalkádra. Imádott politikusaink újra minden ágyút bevetettek, kijátszottak minden adut, még olyat is,ami nem volt a kezükben. Minden sarkon egy-egy jelenlegi, vagy leendő honatya mosolyog ránk, és ígér fűt (az SaS esetében szó szerint), fát, szabadságot, jólétet és amit csak a nyomdafesték elbír. Pozsonyban aki behajt egy körforgalomba, egy kör alatt végig is nézheti a teljes listát, és mire kikerül a körforgalomból, már meg is szédült az ígéretek rengetegétől.

Az elkövetkező napokban kivesézésre kerülnek az egyes pártok érdekesebb kampányhúzásai, az ország alfájától és omegájától, azaz a szent és sérthetetlen kormánykoalíciótól a ki a fene az a Kapurkáig. 

Irány a szociális demokrácia! De merre?

Kezdjük például Szlovákia aktuális vezérbikájával és annak pártjával, amellyel bevette a szociális demokrácia IRÁNY-át, és mint polgáraink hű és bősz vezére, saját külön posztot kap. Az egyik plakátjukon például arról biztosítják a nagyérdeműt, hogy ők jelentik a biztonságot a nehéz időkben. És a plakáton mosolygó 4 szimpatikus fiatalemberből 3 pont a nehéz idők okozói közé tartozik (a negyedik csak azért nem, mert neki épp nem sok hatalma van), szóval ez most vagy úgy van, hogy végül maffiás stílusú védelmi pénzt is fognak kérni a szolgáltatásért, vagy nagy baj van, és tényleg kellene valaki, aki tőlük is megvéd minket. Ugyanők ígérnek autópályát, olcsóbb gyógyszereket és védelmet a további plakátjaikon, amelyekről nemrég kaptam mailben egy érdekes átdolgozást, amit most meg is osztanék veletek. (zárójelben az eredeti szöveg/az alkotó apró kiegészítései utáni változat- a külhoniak kedvéért...)

(Az emberekért és Szlovákiáért/ A kiválasztott embereinkért adóságokba taszítjuk Szlovákiát)

(Autópályát Kassára/ Semmi sem kerül majd önöknek többe, mint az autópálya Kassára)

(Tizenharmadik nyugdíj/ Tizenharmadik nyugdíj, a következő lépés Görögország felé)

(Megvédjük önöket/ Megvédjük önöket a szívrohamtól... Nem hozzuk nyilvánosságra, mit csinálunk az önök pénzével)

(Biztosíték a nehéz időkben is/ A korrupció és a túlfizetett pályázatok biztosítéka a nehéz időkben is.Az emberekért és Szlovákiáért)

(Stabil energiaárak/ A gyerekeket a gólya hozza, az ajándékot a Jézuska és mi biztosítjuk önöket a stabil energiaárakról)

 (Olcsóbb gyógyszerek/ Ha megnyerjük a választásokat, már az olcsóbb gyógyszerek sem segítenek magukon)

Ezzel kezdődött, de ahogy telt-múlt az idő, előhúzták ők is a gépágyút, és pár napja már az előttük működő kormány mocskolásával próbálkoznak. Az új plakátokon a Dzurinda kormány szemére hányják, hogy eladták az országot, felvitték az árakat, sőt, még a Magyar Koalíció Pártjának is hatalmat adtak. A felirat alatt pedig elutasítják az SDKÚ-KDH-MKP koalíciót, bár nem kicsi a valószínűsége, hogy pár héten belül a háromból egy a szövetségesükké válik. Nemsokára pedig talán róluk is hasonlókat ír majd valaki...

Ha csak ez alapján ítélnénk meg őket, azt gondolhatnánk, hogy teljesen hidegen hagyja ezt a pártot a fiatalok helyzete, a lakásteremtés vagy akármilyen újítás. Vagy nem csak látszólag van ez így? Az biztos, hogy bár Fico bácsi, a nemzet atyja, vezére, géniusza, megváltója és az Úr után számunkra a második legnagyobb hatalom mindenre és mindenkire odafigyel az ő kis birodalmában, elsősorban az idősek és munkanélküliek, meg úgy általában a társadalom alacsonyabb rétegeinek a problémái aggasztják a pici szívét, amit teljesen biztosan nem azért csinál, mert pont ez a réteg a legnépesebb kis országunkban. Abból a mosolygós arcból legalábbis nem ezt olvasom ki. 

Meg persze jött az a bizonyos kettős állampolgárság dolog, amivel olyan lapot kaptak a kezükre, amivel meglett a royal flush Rojál Flöss, és teli torokból lehetett hazát védeni, nemzeti önérzetet építeni meg ami számukra mindennél ezerszer fontosabb, százalékokat feltornázni. Erre bőven volt idő, de a párt finanszírozása, a görög kölcsön és egyéb fontos kérdések csak a választások után kerülnek terítékre, amikor az új leosztás után mindenki tiszta lapokkal indul.

U.i.: Kicsit mellékes, de mindenkinek ajánlom... Amikor felnéztem a párt honlapjára, megakadt a szemem egy "nevessenek" (zasmejte sa) című programponton, és nem vitt rá a lélek, hogy ne kattintsak rá. Ami pedig a szemem elé tárult, az egyrészt kicsit sokkolt, másrészt valóban kacagtató, de nem úgy,ahogy a szerző szerette volna. Mindenkinek ajánlom az itt található ellenzék- és újságíróellenes karikatúrákat. Csak hogy lássátok, milyen az, ha valakinek már tényleg semmi ötlete nincs, a választóinak pedig nem létkérdés az inteligens politika...

Kicsit remegő kézzel ugrottam neki ezeknek a soroknak, minthogy történelmi pillanatról, az első blogom első bejegyzéséről van szó. Úgy gondoltam, hogy most csak nagyjából leírom, mit készülök itt elkövetni, kit, mit, mivel, hogyan meg persze miért és mikor meg hasonlók. 

Nem a lelkem pöcegödrének legmélyebb bugyraiba fog betekinteni az aktuális olvasó, hanem inkább a napi politikai közéleti események lecsójába csapok majd bele és ezen a téren keresek majd világrengető ostobaságokat, vagy fényt az alagút végén. Mindezt igyekszem majd emészthető, akár szórakoztató formában tálalni. Főleg a szlovákiai eseményekre koncentrálok majd, minthogy a geopolitka csodájának folytán ebbe látok jobban bele, de valószínűleg egyéb térségek is helyet kapnak majd néha. 

Miért? Miért ne, mondaná a szabadszellemű kocsmapolitikus, és ebben az esetben is talán ez a legjellemzőbb. Meg talán azért, mert egy értelmes é inteligens vitát szeretnék kiváltani az alkalmi írásaimmal a kommentek terén. Meg mert ki akarom próbálni. Meg mert a szomszéd Lacibácsi kajmósan írja az A betűt.

Az elején valózínűleg zötyögősen indul majd a dolog, de remélhetőleg később felpörög, színesebb és formásabb lesz és valóban hasznos gondolatokkal gazdagodtok majd. Akinek pedig hozzáfűznivalója, észrevétele és billentyűzete van, az akár kommentárt is fűzhet majd a bejegyzésekhez (ez persze nem az én nagylelkűségem, hanem a blog.hu szolgáltatása), viszont azt kikötném, hogy ne legyen közöttük agitáció, politikai vagy nemzeti részrehajlás, szélsőséges gondolatok, anti-trianon és Nagy-Magyarország propaganda, vulgarizmusok meg hasonlók, mert azt lehetőség szerint el fogom távolítani.

Asszem elég a gagyi első bejegyzésemből. A következőkben jöjjön a veleje!

Még csak annyit, hogy nagyon köszönöm az érdeklődést és jó szórakozást a blogomhoz!