?!

Rég jelentkeztem, de most annál jobb áttekintéssel tudom majd összefoglalni, mi is történt a választásokat követő egy hétben, mert hogy nem unatkoztunk, az ziher.

Voltak ugye a vesztesek, akik nem kerültek be. Közülük volt olyan, akinél ez követelmény, és ott komoly változások lesznek, vagy máris bekövetkeztek. Mint például az MKP-nál, ahol Csákytól a vécésnéniig lemondott mindenki, és nagyban megy a miért is voltunk mi nacionalisták kérdés kivesézése meg a Híd ócsárlása a támogatóik részéről. A HZDS továbbra is hallgat, csak pár plakátjukat írták át kicsit: Nehovoril som PRAVDU, preto teraz hľadám PRÁCU, ale v parlamente bude bezomňa PORIADOK. Zuzana Martináková, aki immáron negyedszer próbálta elhitetni velünk, hogy ő igazán nagy kaliberű politikus, negyedszer is pofára esett, és kijelentette, hogy visszavonul az aktív politikából, ezentúl pedig fiatal politikusokat fog segíteni. Szóval ifiú tehetségek, ha meg akarjátok tudni, hogy nem kell sem parlamenti, sem elnöki, sem megyei elnöki székbe kerülni, csörögjetek rá, szívesen segít. Az SDĽ tovább harcol a bal oldalon és készül az önkormányzati választásokra, csakúgy, mint az összes más kimaradt párt, kivéve a Vidám politikai pártot, amelynek elnöke és egyetlen tagja a kampány fáradtságait kiheverendő szabadságot vett ki, fő szimpatizánsa viszont megígérte, hogy a jövőben tovább harcolnak a nem-szavazók érdekeiért. Egész érdekes az a hozzállás, hogy az év végi önkormányzati választások  majd reális képet adnak a pártok támogatottságáról. Mert hát mi alapján választunk polgármestert? Tegye fel a kezét, aki a párt alapján. Látatlanban is tudom, hogy alig pár kéz lendült a magasba, mert hát ugye a polgármestert arcra választják, nem politikai nézetek alapján. Ha fizet a kocsmában, nyer...

Sok kritika érte a Hidat, merthogy a listájukon bejutott 7 szlovák képviselő is, abból 4 egy másik pártból amely a választások előtt állt össze a narancssárgákkal, de az OKS-ről köztudott, hogy már régebben is kiálltak a kisebbségek jogai mellett és az inteligens politizálás hívei, valamint hogy nagyon útálják az előző korányt, szóval Béla hisz benne, hogy legalább olyan jól fogják védeni a magyarok jogait, mint akármelyik magyar, lebo OKS.

6-an pedig bejutottak és kezdődhetett a kormányalakítási huzavona. Elnökünk és vezérünk a győztes Smert bízta meg kormányalakítással, akik bár esélytelenül is, de belevetették magukat a feladatba, amire következő szerdáig kaptak időt. Van tehát még valamivel több, mint 3 napjuk, hogy az utolsó cseppeket is kifacsarják a jelenlegi pozícióikból. Nem is húzták az időt, minthogy az igazságügyi miniszter asszony még időben benyomta magát a legfelső bíróságra, a közlekedési miniszter pedig talán még szerda előtt aláírja az autópályák finanszírozásáról szóló szerződést, bezzeg a görög segélyre nincs idő, mert abból nem cseppen semmi, és ezért egész európa előttünk toporog, hogy hát mikor leszünk hajlandóak beleadni a magunk részét. Talán soha, minthogy az alakulóban lévő jobboldali kormány nem sűrűn készül beszállni a görög segélycsomagba, merthogy koldus koldusnak mégis hogy segíthetne. Bizony a leendő jobboldali kormánykoalíció a hét végére még stabilabban kirajzolódott, mint a hét folyamán. Nem volt végig tuti a szitu (csak hogy trendi legyek kicsit), mert ahogy az várható volt,  a keresztények és a füvesek liberálisok nem könnyen egyeztek meg, plussz ott volt a belügyminisztérium kérdése is, amelyre az SDKÚ és a KDH is igényt tartott. Ha Figel múlt hétvégén tudta volna, hogy végül ők fogják eldönteni az ország sorsát, biztos nem olyan csendesen zsolozsmázik a bejutás örömére, hanem minimum a hiszekegyet énekli. Ők voltak végül a mérleg nyelve. A mérleg egyik oldalán Fico kétségbeesett és gerinctelen próbálkozása, hogy csakazértis kormányon legyenek, és az ebből következő eszméletlen ajánlat, miszerint Figel lett volna a miniszterelnök és még 6 minisztérium is kijutott volna a keresztényeknek, ha összeállnak a szociáldemokratákkal. Valamint a Vatikáni szerződés automatikus elfogadása. Pont ez a szerződés billentette ki a mérleget, minthogy a másik oldal egyszer már elutasította, és 2006-ban ezért felbomlott a koalíció. Idén viszont sok dolog máshogy van, merthogy az SDKÚ és az SaS is boldogan elfogadná még azt is,hogy a pápa legyen Szlovákia királya, csak hogy kormányba kerüljenek. Meg hát ott van az a tényező, miszerint ha a Smerrel állnak össze, akkor a saját szájukba szarnak sok szavazójuk elpártol tőlük. Hétköznapi nyelvre lefordítva a KDH-nak két oldalról nyaltak, és végül a jobb oldalt választotta, mert még a szavazók hatalma is nagyobb a miniszterelnöki poszt csábításánál.

Egész héten tartottak az audienciák a köztársasági elnöknél, aki szerencsére újra eltalálta, hogy most épp Szlovákia vagy Szlovénia elnöki posztját tölti-e be, és vidáman osztogatta a mosolyait a kamerákba, mintha bármi beleszólása is lenne a dolgokba. Csak a leendő miniszterelnök asszonnyal halogatta a találkát, amiben azért csak-csak lehet találni némi csalódottságot és félelmet, de végül le kellett nyelnie a békát, merthogy a 4 párt megegyezett, szétosztották a mini- sztériumokat és a héten valószínűleg megalakul a jobboldali kormány, amely majd felemelkedést és aranykort hoz az országnak, sőt, mi fogjuk a hátunkon vinni az EÚt rövidesen. Vagy talán mégsem.

De máris jó jel, hogy a Vidám vasárnap (az a táncolós éneklős zsidókat ajnározós vallási műsor az ATV-n, amit mindenkinek ajánlok, mert állati poén) mennyei bölcsességű lelkésze Isten áldását kérte az alakulóban lévő Szlovák kormányra, szóval már eleve minden jól kezdődik.